2017. október 30., hétfő

Mézeskalács ház és mókuskerék


Ez tíz egyszerű és nagyszerű dolog. Elsősorban önmagunk felé kell ezt tennünk/gyakorolnunk. Legalábbis a tapasztalatom az, hogy ha az ember mindezeket érzi, megteszi önmaga felé, és megvan egy bizonyos belső béke, akkor kifelé is működik mindez.

Az őrségi egy hét teljesen kizökkentett a mindennapokból. És én elmerültem benne. Lubickoltam az őszi természetben, a hideg, ködös napfelkeltékben, az aszalódó, lila szőlő bódító illatában, a meleg színű avar lágy ropogásában. Körbevett az egyszerűség, a csönd. Meglepetten jólesett az az élettempó, az emberek közvetlensége, kedvessége. Felemelő volt egy hétig egy roppant egyszerű "mézeskalács házban", egy száz éves parasztházban lakni, ami nekem nemcsak bőségesen szolgált minden legegyszerűbb komfortjával. Úgy lehetett fűteni, ahogy az ember akart, a kemence még reggel is langyos volt. A három helyiség bőven elég volt. A természetes anyagokból készült épületben, a természetes anyagokból készült bútorok és eszközök között igazán otthon voltam. Az alacsony belmagasság barátságosabbá, emberibbé tette számomra a "lakást". És azok a kis ablakokon beszűrődő fények! Reggel néztem a napfelkeltét, a birkák nyugodtan kiballagtak a legelőre, a cicák hagyták, hogy simogassam őket, a dorombolásuk nekem különösen megnyugtató. Eltelt a nap, bárhol is voltunk, csak szépség és nyugalom vett körül. Mire lement a nap, megint megjelentek a cicák, ilyenkor a szőlő még intenzívebben illatozott a rozsdás levelű lugason, a birkák maguktól hazasétáltak.

A hazaérkezés másnapján indult tovább a mókuskerék. Napokig csak testben voltam itt, a lényem egy része ott maradt az Őrségben, a lelkem velem lévő része pedig visszakívánkozik. A mókuskerék zakatolása behatolt a belsőm csendjébe, a pörgése elszédítette a belső békémet. Mert megnőtt a szakadék a "két életem" között. Aközött, amit élek és ahogy szeretnék. Írni sem tudtam, egyszerűen nem ment. Sok minden történik, amikre lehetne azt mondani, hogy rossz dolgok, kellemetlenek, nagyon nem jók. Úgy érzem mégis, hogy ez azért van így, mert a bensőmet vetítem ki. Harcok dúlnak bennem, ezt "kapom" kívülről is. Úgyhogy újra meg kell keresnem a saját egyensúlyomat, meg kell találnom (teremtenem) a belső kis békémet, és akkor a kinti világom is sokkal napfényesebb lesz.

Filmajánló: A Csodabogár

Mozgás összefoglaló (43. hét)


Azt mondják: minden okkal történik. A jobb kézfejem még mindig alkalmatlan a súlyok emelgetésére, így aztán futok. Régi szerelem, amire mostanában nem volt mindig idő. A kezem adott időt. :)

Habár idén nincs célom a futással, nem gyűjtöm a km-eket, csak feljegyzem, ha futottam, majdnem 1700 km megvan. Ha belehúznék, meglehetne szilveszterig a 2017 km. De nem akarok belehúzni, nem akarok kényszert, nem akarok KELL-t. Szeretek futni-gyalogolni, csinálom, ahogy jólesik. Anno, amikor belekezdtem az életmódváltásosdiba, 50 métert sem tudtam futni (és ez nem vicc), ahhoz képest ez az 1700 km már bőven 'ginisz rekord' !

H K SZE CS P SZO V
futás futás
futás


- - futás -

A 42. héten: 42 km
2017-ben eddig összesen: 1686 km.

Mozgás 1-2. hét itt
Mozgás 3. hét itt
Mozgás 4. hét itt
Mozgás 5. hét itt
Mozgás 6. hét itt
Mozgás 7. hét itt
Mozgás 8. hét itt
Mozgás 9. hét itt
Mozgás 11. hét itt
Mozgás 12. hét itt
Mozgás 13. hét itt
Mozgás 14. hét itt
Mozgás 15. hét itt
Mozgás 16. hét itt
Mozgás 17. hét itt
Mozgás 18. hét itt
19. hét itt
20. hét itt
21. hét itt
22. hét itt
23. hét itt
24. hét itt
25. hét itt
26. hét itt
27. hét itt
29. hét itt
30. hét itt
32. hét itt
33. hét itt
34. hét itt
35. hét itt
36. hét itt
38. hét itt
39. hét itt
40-41. hét itt (nyaralás)
42. hét itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha