2017. március 31., péntek

Itthon, 1. nap


Hajnali négykor ébredtem. Nagy boldogságban: megyek haza! Hoppá, még korán van... Visszaaltattam magam, majd hatkor ugyanolyan boldogsággal, mint két órával korábban, kipattantam az ágyból. Készre csomagolás, A. ellátása a váltásig, egész gyorsan telt az idő. A. hozta a formáját, de nem vettem komolyan. Huszadszorra pakoltatta át velem a tegnap, a születésnapjára kapott virágokat, és egyszer csak megjelent, kezében az egyik csokorral.

- Ezt neked adom. 

Annyira meglepődtem ezen a -normális- emberi gesztuson, hogy átöleltem és adtam neki egy nagy puszit. Na, ezen meg ő lepődött meg, úgyhogy kvittek voltunk. :)

Viszonylag gyors volt a hazaút. Sikerült egész sokat bóbiskolnom és szó szerint átaludtam Ausztriából Magyarországba.

Már egy ideje gy csinálom: nincs evés a hazautazós napon. Reggel rengeteg vizet öntöttem magamba, amíg volt hol üríteni, de aztán az úton nagyon keveset ittam. Eddig totál problémamentesen ment a nem-evés, ma nem. Éhes voltam. Nagyon. A mekinél, ahol megálltunk Bábolnán, szívesen ettem volna egy kis krumplit, aztán lemondtam róla: nem laknék jól vele, sőt még éhesebb lennék. Itthon ettem két adag mangalica sült szalonnát (a képen ez 1 adag) és 1 szelet kenyérkémmel kitunkoltam a zsírját a serpenyőből. Nem voltam utána éhes és -nekem- ez értelmesebb étel a sült krumplinál (sőt szerintem finomabb is, de hát ez ízlés dolga).


Itt is köszönöm M-nak a sok segítséget és V-nak előre a holnapi talit. :)



Csak egy gondolat



Ha csak ülsz, elrepül az idő.
Ha csak nézel, elfolynak a percek.
Ha nagyon fáradt vagy, elalhatsz, de tehetsz is valamit, csak egy apróságot.
Ha szétmegy a fejed, bekaphatsz egy pirulát, de ihatsz egy (két...) pohár vizet is.
Ha mára minden túl sok, legelőször is kapcsold ki a gépet. Igen, a telefont is.
Ha csak egy kis békére vágysz, nézz meg egy virágot. Vagy nyisd ki az ablakot és hallgasd pár percig csukott szemmel, ahogy csiripelnek a madarak; nézd, ahogy leszáll az éj, ahogy percről percre változtatja az égbolt a kékjét.
Csukd be pár percre a tested és lelked ajtaját, hogy csend legyen. Benned. Ha sikerül elraktároznod a csendet, a kéket, a csivitet, a virág színes szirmait, idézd fel magadban, ha akedved szomorúba kezdene fordulni. Nincs mindenkinek sok eszköze a relaxálásra, ez egy ingyenes, könnyű, egyszerű módszer, amit bárki, bármikor használhat.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha