2017. augusztus 31., csütörtök

Csütörtök: mindig az jön, ami még nem volt


A tegnap előre elkészített étek reggel a táskába került, mehettem is dolgozni. A kajcit meglehetősen egészségtelenül, munka közben dobtam be.


Sok helyen jártam ma, sok új embert ismertem meg, és voltam az előző sulimban is, jó volt látni a kollegákat.


Egész jól és gyorsan összedobom már a másnapi étket. Korántsem tökéletes, és egy darabig ez még így marad (kész a kocsim, az októberben esedékes fizetésem harmadába kerül, úgyhogy meghúzom a gyeplőt, a kész kocsinak viszont örülök!).

Munkahelyi munka után itthon folytattam: este majdnem 7-ig. Utána kellett egy kis levegő, egy kis mozgás, jött a séta.


Holnap "nagy nap", kezdődik a tanítás. Az ország több iskoláját érinti egy felső döntés (nem részletezem), a mienkét is. Így életemben először tanévnyitót tartok a két kollegámmal. (Na ja, azt mondják, mindig az jön, ami még nem volt.) Úgyhogy a csinimet már előkészítettem, még "játszós ruhát" kell a kilövőállásra tennem, a kaja ugye kész, és akkor holnap indul a tanév.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

2017. augusztus 30., szerda

Szerda: csippentés az alvásidőből (?)

4.45-kor keltem, hogy reggel meglegyen az edzés. Mivel kardio is volt utána, nem volt rövid. De péntektől nem érhetek be csisszre a munkahelyre, úgyhogy vagy korábban kelek, vagy külön veszem a súlyzós és a kardio részt, vagy délutánra kell tennem az edzéseket, ha akarom, ha nem.

Mila, suli cica. Olyan bújós-dörgölőzős, hogy képtelenség volt éles képet lőni róla.


Az első gondolathoz kapcsolódik:


A tankönyvek, amikből tanítok. Ebből négyet ismerek össz-vissz, a többi számomra vadi új. Nem fogok szakmázni, de talán a képről is látszik, hogy nem kevés (súlyra sem), és bizony a mennyiségével és súlyával egyenes arányos az időigényessége is (amire bedolgozom magam). Ehhez rengeteg háttéranyag is van (törvényben és egyéb módon meghatározott követelmények pl.). És számomra a legújdonságosabb: ebben az iskolában összevont szervezésű tanítás folyik, azaz egy tanórán nekem két osztálynak kell tanítanom. A lényeg: egy-két hónapig az alvásidőmből is le kell csippantanom, ami nagyon nem tetszik, de most ez van. Az edzéseket nem fogom elhagyni, fontos, hogy készüljek másnapra étellel, amit viszek magammal, és valamennyi pihenés is kell, ha más nem, egy fél órás kis szieszta.


Ha hazajövök a munkából, azt fogom csinálni, mint ma: hulla fáradt voltam (és ez még gyerekek, tanítás nélküli nap volt), de első dolgom volt dobozolni a holnapi kaját. Hamar megvan, de meg kell csinálni, nem halogatni, éjjel már kinek van kedve ezt pakolászni...

Furcsa, hogy "kénytelen vagyok" így szervezni az életem, miközben ez a gondolat kavarog a fejemben:

"Az ember mindig a jövőjéért cselekszik. Azt hiszem, ez alapvető hiba a mi életünkben. Soha nem a jelent éljük, hanem mindig valamilyen jövőbeli cél miatt robotolunk, csesszük el az életünket. Semmit nem csinálunk jelen időben a jövő idő miatt, és ez manifesztté tesz egy ilyen állapotot. A betegség fordít, s lehetetlenné is teszi azt a dolgot. Jelen időben élsz, mert nincs jövő idő." Déri János

...

Mozgás összefoglaló (34. hét)



34. hét
H
K
SZE
CS
P
SZO
V


edzőterem
7.9 km
8.8 km
edzőterem
1.4 km
6.2 km
edzőterem
3.9km
1.2 km
edzőterem
0.6 km

A héten: 30 km.
2017-ben eddig összesen: 1360.45 km.

Mozgás 1-2. hét itt
Mozgás 3. hét itt
Mozgás 4. hét itt
Mozgás 5. hét itt
Mozgás 6. hét itt
Mozgás 7. hét itt
Mozgás 8. hét itt
Mozgás 9. hét itt
Mozgás 11. hét itt
Mozgás 12. hét itt
Mozgás 13. hét itt
Mozgás 14. hét itt
Mozgás 15. hét itt
Mozgás 16. hét itt
Mozgás 17. hét itt
Mozgás 18. hét itt
19. hét itt
20. hét itt
21. hét itt
22. hét itt
23. hét itt
24. hét itt
25. hét itt
26. hét itt
27. hét itt
29. hét itt
30. hét itt

32. hét itt
33. hét itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

Mai edzés: mell-hát ✅


No én kipattantam 4.45-kor. Csak így fért bele az edzés és a futás. A mai súlyzósat itthon csináltam, van annyi eszközöm, és még van elég súlytárcsám is, amit a rúdra/kézi súlyzókra pakolhatok.

- bemelegítés

- fekvenyomás 4x8
- fekvenyomás ferde padon kézi súlyzókkal 4x8
- áthúzás 2x15
- tárogatás 2x15
- felhúzás 4x8
- döntött törzsű evezés 4x8
- lehúzás csigán 4x8

- nyújtás

+ 40 perc interval kardio


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2017. augusztus 29., kedd

Kedd

"Tragédiának nézed? nézd legott
 Komédiának, s múlattatni fog."

Madách Imre

Az ember tragédiája. Gimis koromban egy mukkot nem értettem belőle. 20-25 évnek kellett eltelnie, amire felfogtam, hogy ez nem egy unalmas irodalmi mű, hanem konkrétan számomra egy "spirituális útmutató", egy "iránytű". A fenti idézet a maga röpke két sorával kimeríti egy hosszú pszichológiai kezelés kereteit, maga a bölcsesség, életre szóló jó tanács.

Igyekszem jól enni, a tökéletestől bőven messze van, de az nem baj. Megvan a heti étkezési terv, de egyáltalán nem ragaszkodom hozzá, a lényeg: másnapra legyen bedobozolva a napi betevőm. Az anyagiakra is figyelnem kell, így most nem brokkoli, hanem a 99 Ft-ra leárazott borsó, és nem hús, hanem a féláron adott párizsi volt az anyu kertjéből kapott cukkini csíkokon például ma vacsorára.


A holnapi étek már dobozolva-csomagolva, és habár a vadi új termoszból ma kifolyt a kávé, kap még egy esélyt, max nem teszem a szatyorba, hanem fogom a kezemben.


Egyezkedtem az égiekkel, hogy hadd kapjak a napi 24 órámhoz még legalább 4-et, de csak csendben mosolyogtak... Így aztán kemény hónap vár rám, mert sok a "muszáj-dolog" és emellett még sok mindent szeretnék, de szépen körvonalazódnak a prioritások, lesz ebből még a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. 😉

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Motiváció




Sosincs itt a "megfelelő idő", hogy csináljunk valamit, pedig gyakran épp emiatt halogatjuk. Egyszerűen induljunk el onnét, ahol vagyunk, bárhol vagyunk is.



Anna Black

2017. augusztus 28., hétfő

Mákos patkó, babkávé


Nagyon sűrűek a napjaim alapból. Új munkahely, időpontok, határidők. Mellette nem árt enni valamit, ott a lakás, az edzés, család. És ha nem lenne így is elég bonyolult, az élet azért rá-rátesz néhány lapáttal. Mostanában határozottan, jó kedvvel és megállíthatatlanul lapátol... De teljesen mindegy, mi történik, mert egyetlen dolog van, ami meghatározza, hogy mindezt hogy élem meg. Én. És ez nem attól függ, mi történik, hanem attól, ahogy reagálok a történtekre, ahogy rajtam lecsapódik, ahogy megélem.

Pár napja elfáradtam. Saját magamtól. Az állandó tervezéstől, a(z előre) gondolkodástól, a dobozolástól. Azt hittem, jön megint egy "mély" (hosszú ideje nem járt nálam). Mert ez most nagyon nehéz. Aztán az élet megmutatta, hogy "ugyan! ez nehéz? akkor most figyelj!", és pakolta a kisebb-nagyobb terheket ráadásként. Tegnap este jött cseresznye a habos tortára, amitől ma reggelre úgy éreztem: én komolyan feladom. Vannak problémák a kajálásommal egy ideje, délelőtt konkrétan ama elhatározás határán voltam, hogy visszahízom. Tudatosan. De most tutira 100 kiló fölé. Sütin fogok élni, mert édes, mert finom. Nem érdekel, ha állandóan fájni fog a hasam, kiütéses leszek és wc-n ülő.



Van az úgy, hogy nem jön minden úgy össze, ahogy az ember eltervezte. Hogy jön egy szürke, fáradt, kedvetlen, "mindennehezenmegy" időszak. Előfordul, hogy diéta/életmódváltás-kezdet alatt becsúszik egy nagyobb adag étel, egy süti, egy kimaradt edzés. Az elején ez sokkolhat, és képes az ember egyetlen (na jó, néha két-három) becsúszott, nem tervezett hiba miatt minden addigi befektetett munkát, időt, eredményt sutba vágni és feladni az egészet. Sőt hatalmas kudarcként, óriási csalódásként megélni. Nem vagyok tökéletes, sőt nagyon messze vagyok attól. De sok-sok év alatt megtanultam, hogy Rómát sem egy nap alatt építették. És hogy én is tévedhetek, hibázhatok. Szerintem nem az egy-két elrontott nappal van a gond, hanem akkor, ha a többi 363-at szúrjuk el.

Segíthet ez a gondolat is.


Nyűgös voltam egész nap. Front lehetett, mert már reggel a panelrengeteg összes kisgyereket bőgés, visítás és hiszti koncertet adott. Jöttek szépen sorban a problémáim, azaz a megoldandó feladatok, de belül már kuncogtam, mert ezt a leckét már megtanultam: nem esünk kétségbe olyan dolgok miatt, amiken tudunk változtatni. 

Délután sütit akartam enni. Meleg van, tutira nem fűtök itthon a sütővel, és mivel idén nem volt szülinapi tortám, ideje volt sütit enni. Mákra vágytam, hát előételnek ettem egy kakaós csigát, aztán jött a mákos patkó. És a babkávé.

Jóízűen ettem meg a sütit, utána letudtam a böjtjét. És már az első falat sütinél megkönnyebbültem: nem éreztem "bűnözésnek", nem valami titkos melléevés volt, hanem mákos süti, amit nagyon megkívántam és megettem.

Habár délelőtt semmi energiám nem volt (elszívta a nyűgösködés?), már az első falat sütinél tudtam, hogy nem marad el a reggelről elhalogatott edzés. Már öreg este volt, de megcsináltam. Nem volt ezer százalékos, de megfogtam vele a lényeget.

Az edzéssel az az egyetlen gondom, hogy el kell kezdeni. Ha elkezdtem, akkor már minden oké, élvezem, megcsinálom, aztán büszke vagyok magamra. De a kezdet sokszor nehéz. Elkezdem gyártani magamnak a kifogásokat, mint ma este: késő van, fáradt vagyok, holnap korán kelek, mert dolgozni kell menni, süti után már semmi értelme... És csak úgy sorjáznak ezek a gondolatok. Mivel ismerem magam, tudom, hogy meg tudom csinálni, akkor is, ha késő van, annak ellenére, hogy fáradt vagyok, és tudom: mindig van értelme. Elővettem hát a jobbik eszemet, és amint átöltöztem, elszálltak a kifogások. És  ma is megcsináltam. Az utána következő virtuális vállveregetés miatt pedig duplán megérte.

A lényeg: tudd, mit miért teszel, ismerd meg magad annyira, hogy tudd, hogyan tudod magad "megregulázni", és tudd, hogy mindig megéri. Minden másra ott a mastercard.


2017. augusztus 27., vasárnap

A szeptember az új január...

... legalábbis nálam biztosan.



Én vagyok a tipikus tervezős nőci. Tervezés az évre, tervek-célok hónapokra, hetekre lebontva; napi tervek, ezek is lebontva órákra, néha percre pontosan tudom, mit szeretnék csinálni másnap. Ez nem baj, ez lehet hatékony, csakhogy általában beüt a krach egy "de...", azaz közbejön valami, így változik a program, az étkezés, a beosztás, minden. Amit ugye újra tervezni kell. Ez sem baj éppen, de mivel mindig akad egy "de...", ez egy ördögi kör lesz, egy olyan spirál, ami az egész életet tervezéssé alakítja ahelyett, hogy élnék.

Tervezős vagyok és listaírós. Bolti lista, napi teendőké, kérdéseké, amiket fel kell tennem... És szeretek a listánál maradni, sőt nem bánom, ha mások is figyelembe veszik a listá(i)mat.

(Video 1.44-nél, csak innen a két Ross-mondat:)


Azt terveztem (haha, megint a tervezés...), hogy nyáron találok egy tanítói állást, szeptembertől dolgozom. Ügyes vagyok, mert a terv megvalósult. Tudtam, hogy októberben fogok először fizetést kapni. Persze, hogy mindent megterveztem, kiszámoltam, és akkor megint csak megtörtént: jött egy "de...", ebben az esetben nem várt anyagi kiadás. (Autó. Köszöni, jól van, de már abban a korban, amikor itt-ott elkél egy kis mechanikai renoválás.) És rájöttem, hogy a tervezés jó, a túltervezés roppant mód káros/kóros is lehet. Hiszen minden mindig változik. Én pedig nem szeretném a fél életemet tervezéssel tölteni. Biztos, hogy másnapra a legfontosabbakat, a határidős dolgokat felskiccelem, és biztos, hogy másnapra meglesz fejben az étkezés, sőt ha dolgozom, dobozolok is. De semmi túlzás. 

A szeptember az új január abból a szempontból is, hogy ha véletlenül nagyon belemerülnék az életembe, a hatalmasnak/nagynak tűnő gondjaimba, mindig szeretném emlékeztetni magam, milyen kiváltságos helyzetben vagyok. Szeretném tudatosan felidézni a gyerekeket/családokat, akiket eddigi tanítóskodásom alatt megismertem: akiknél a malacok is a lakásban éltek, ahol nem volt fűtés. Ha bármi nem a "terveim" szerint alakulna, előttem lesz a kisfiú, aki minden nap korgó gyomorral és étel nélkül jött iskolába. A cukorbeteg gyerek. A rákos kislány. Az, aki bal alkar nélkül született. A kis elsős, akinek kéthetente "új" apukája volt. Azok, akik erőszakban élnek. És nem felejtem el a saját életem nehéz momentumait sem. Amikor éhbérért halálra dolgoztam magam, amikor nem volt munkám, se pénzem, amikor éheztem, amikor nem tudtam, mi lesz, amire hazaérek az osztrák munkaetapból, mert nem volt hol laknom...

A bejegyzéssel arra is szerettem volna utalni, hogy néha képesek vagyunk túl komolyan venni magunkat és felnagyítani problémákat. Vagy túlságosan a jövőre koncentráltan élni. Túl sanyarúnak látni a sorsunkat. Ám ha feltesszük a "tisztán látó szemüveget", kiderülhet, hogy a panaszkodás helyett inkább hálásak lehetünk. Azért, amink van. Mert ez gyakran nem is kevés.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Cukkini hot dog (Kővári Izabella receptje)



"A kiflit helyettesítem a cukkinivel. Hosszában kettévágom, kikaparom a belsejét, sütőbe rakom 10 percre. Utána pici só, bors kerül rá. Majd a sajt, ketchup, mustár,virsli. Rárakom a cukkini másik felét, pici sajtot a tetejére és vissza a sütőbe, míg ráolvad. 😊"

"Ha én most kezdeném az életmódváltást...

...akkor a következőkre figyelnék:



1. Nem félnék bevallani - legalább magamnak -, hogy mi nem tetszik az életemben.

2. Ha nem is tudnám meghatározni a távolabbi céljaimat, rövidtávúakat azért kitűznék.

3. Mindenképpen elkezdenék mozogni, megkeresném azt a sportot, amelyben magamhoz képest sikeres lehetek, mert a siker garantálja, hogy később sem adom majd fel.

4. Odafigyelnék arra, hogy mit eszem, az étkezés sokkal fontosabb, mint azt a legtöbben hiszik.

5. A civilizáció vívmányaitól eltávolodnék, a természet csodáihoz közelednék.

6. Hallgatnék a bennem élő gyermekre, az, amit kisgyerekként szerettünk csinálni, az a mód, ahogy akkor gondolkoztunk az életről, segíthet felszabadítani a bennünk élő "rabszolgát".

7. Nem várnék a csodára, de nem is zárkóznék el előle, ha esetleg be találna toppanni az életembe.

8. Jobban bánnék az időmmel.

9. Több és tartalmasabb időt töltenék azokkal, akik szeretnek, akiket én is szeretek - és akik arra érdemesek.

10. Nem félnék hibázni, ezerszer inkább néhány hiba, mint egy életen át tartó bénító gyávaság, aggódás, merevség, körülményesség, megfontoltságba csomagolt tehetetlenség.

+1. Elfogadnám önmagam - a változtatás jogát fenntartva!"

kép és szöveg forrása: Ne pánikolj, sportolj

2017. augusztus 26., szombat

43. születésnap


Leginkább csak ismételni tudnám a tavalyi szülinapi önmagam, így ide linkelem azt a bejegyzést. Az ezévi köszöntéseket, ajándékokat pedig itt is nagyon szépen köszönöm.



43. születésnap


Köszönöm, ma is jól vagyok. 😊


2017. augusztus 25., péntek

Péntek: nap fejtetőn


Újabb nagyon pörgős nap van a hátam mögött. Újabb nap, amikor dugába dől a szépen elképzelt terv és lehet alakítgatni az étkezést, sőt az egész napi programot. 😌 Mert levél jött, hivatalos. Amiből -totál őszintén- egyetlen mukkot sem értettem. Nem jó ezeket halogatni, hát intézkedtem.


Tegnap még a mára tervezett dolgoknál volt némi "szabadidő", de a NAV miatt átszerveztem, szó szerint színes lett az egész nap. Három dolog maradt ma el, összesen másfél óra alatt ezek megcsinálhatók, áttettem mindet holnapra (és ebből kettő nem fontos, ráérős kategória).


Dolgoztam ma is, este hatkor értem haza. Ezt is korábbra terveztem, de betoppant az egyik kolleganőm is, nagyon sokat kérdeztem, néhány dolog letisztázódott a fejemben, úgyhogy haladok, haladok. 😉


Sok munkahelyi részlet is körvonalazódott, így az időbeosztásom más lesz, mint eredetileg gondoltam. Vagy hajnali fél 5-kor kelek, ha munka előtt akarok edzeni, vagy munka után csinálom késő délután, este. Nem szeretek délután edzeni, de ma is úgy alakult, hogy munka utánra fért csak bele a napba. Nekiállni botrányosan nehéz volt, de okosan meggyőztem magam, hogy ezt már végképp nem lehet holnapra áttenni (mert vasárnap is van edzés, nekem kell közte egy pihenőnap, ha van rá lehetőség). Úgyhogy megcsináltam.

- bemelegítés

- fekvenyomás 4x8
- fekvenyomás ferde padon kézi súlyzókkal 4x8
- áthúzás 2x15
- tárogatás 2x15
- felhúzás 4x8
- döntött törzsű evezés 4x8
- lehúzás csigán 4x8

- nyújtás


A másik, amit nem halogathattam: a főzés 3 napra. Kedvem ehhez már végképp nem volt, aztán mégis megcsináltam: kétféle csirke, brokkoli, zöldbab.

Holnapra sokkal lazább a terv, akkor van a szülinapom. 😊

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Dobozolás- ha változik a terv

Egy napi étkezésemet előző este vagy aznap reggel szoktam összekészíteni. Egyszerű: ugye megírtam a tervet (általában egy hétre előre teszem), csak megnézem, dobozolok. Ezeket így akár vinni is tudom, ha kell, vagy ha változik a napi program. (A műanyag dobozok könnyűek, egyszerűen tisztíthatók, ha kell, mikróban is használhatók. Olcsók, sok-sok évig használhatók, egymásba téve az üreseket kevés helyet foglalnak.)

Ma az a helyzet állt elő, hogy az előre főzés három napra mára volt tervben (ezért a nyers csirkemell a képen), be is vásároltam már hozzá, viszont át kellett variálnom a napomat, mert közbejött egy hivatalos ügyintézés. Ilyenkor sem kell pánikba esni, hiszen gyakorlatilag mindegy, melyik étkezést mikor eszem meg, így csupán a dobozok sorrendje változik, az ebédre tervezett lesz majd a vacsora, az uzsonnát ettem korai ebédnek, a tízóraira dobozolt pedig az uzsonna, viszem magammal a dolgomra. (És ezt begépelni hosszabb ideig tartott, mint átgondolni).

Tehát:

- tervezés egy hétre előre
- előre főzés két-három napra
- előző este vagy aznap reggel dobozolás.

Ennyi a titok ahhoz, hogy

- olyat egyek, ami jó nekem
- ne legyek napközben sem éhes, legyen bármi a program
- időt és energiát spóroljak
- véletlenül se szaladjak be a boltba semmi egészségtelen, nem laktató, gyorsanbefalommertéhenhalok ételért.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Kezdő osztott edzésterv (Fábián Móni)



"Ha már túl vagy 2-3 hónap átmozgatáson, ideje átváltani az osztott edzéstervre. Itt már két edzésnapod lesz, és mindkettőt kétszer végzed a héten. Ezek az edzések már intenzívebbek, így csak heti két alkalommal edzünk meg egy-egy izomcsoportot, hogy legyen lehetőség a regenerálódásra is.

Népszerű a felosztás egy ilyen edzésterv esetében a hétfő-kedd, csütörtök-péntek. 


A sorozatok között itt is 1,5 percet pihenj – kis izmok esetében elegendő egy perc is – és egy edzés itt se tartson tovább másfél óránál.



Egyelőre ne egészítsd ki az edzéstervet extra gyakorlatokkal, arra ott a következő szakasz, amikor már az osztott edzéstervet fogod követni, ahol egy izomcsoportot egy héten egyszer fogsz megmozgatni. De előbb végezd ezt az edzéstervet újabb 3 hónapig!


A súlyokat fokozatosan emelheted, ahogy hozzáerősödsz az egyes gyakorlatokhoz, de ne menj le egyik esetében sem 8-10 ismétlés alá! Ideális esetben 10-12 ismétlést végezz minden sorozatban (ahol nincs kifejezetten más az edzéstervben írva), és gyakorlatonként itt is három sorozatot hajts végre.

Íme a példa edzésterv:

Nap 1:
- fekvenyomás 3x12
- áthúzás 3x12
- oldalemelés állva 3x12
- lehúzás tarkóhoz 3x12
- evezés csigán 3x12
- vállból nyomás egykezes s. 3x12
- hasprés 3x20
- haskerék


Nap 2:
- guggolás 3x12
- lábnyujtás 3x12
- lábhajlitás 3x12
- vádli állva 3x12
- vádli ülve 3x12
- bicepsz állva 3x12
- koncentrált bicepsz 3x12
- tricepsz egy kezesekkel 3x12
- lórúgás 3x12

Ma se hagyjátok ki az edzést,hisz tudjátok,hogy ez a nap is egy újabb lehetőség a fejlődésre  "


forrásMegtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha








2017. augusztus 24., csütörtök

Csütörtök: 24=24?

Hajnali 5-kor keltem, hogy negyed 6-kor indulhassak a mocorgóra. Meg is csináltam. Tegnap este már összeírtam, miket kell még megtennem, hogy negyed 8-kor indulhassak dolgozni. Minden megvolt, mégis kevés volt az idő, majdnem fél 8-as lett az indulás. Teszt nap volt ez: ha reggel van egy egyórás edzés, odaérek-e dolgozni 8-ra. Hát oda, de csisszre. 



Itt egy cicás kép lenne. A suli udvarán találtam egy cicát, szelíd volt, le is fotóztam. Aztán a fotó nincs a gépen...

Munkából tovább autóztam, anyuékhoz.





És megint pakkot kaptam, itt is köszönöm.


Este 9-re értem haza. Most pedig már este 10. Mondogatom egy ideje, hogy képtelenség, hogy az én 24 órám ugyanannyi 24 óra, mint másoké, mert egyszerűen kevés, nem férek bele... No mindegy, majd kitalálok valamit.

Sok üzenetet kapok és sokan kértek receptet, információt privátban is. Nagyon kevés időm van internetezni, de folyamatosan válaszolgatok. Remélem, hogy ha beleszoktam az új munkába, akkor már valamennyivel lazíthatok a gyeplőn, és sikerül egy nem ilyen feszes beosztás szerint élnem, mint mostanság. De egy darabig még kénytelen vagyok szigorúnak lennem magammal, hogy minden időben meglegyen. A türelmeteket megköszönöm.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Reggeli mocorgó ✅


Ha van egy célod, megoldásokat keress, ne kifogásokat! 
Munka előtti, napfelkeltés, 5km-es mocorgó a Duna-parton. 



Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2017. augusztus 23., szerda

Kedd, szerda

Kedden, azaz tegnap csodaszép túra volt a Mecsekben.


És sok minden más is, nem hiába: ha az ember tervez, akkor van mihez tartania magát. A sávozás egyszerű és gyors módszer, volt ma is, hogy át kellett variálni, de az is két pillantás. Hatalmas segítség, hogy előre tervezem az étkezéseket is. Ha tudom, hogy vinni kell valamelyik napi étkezést, azt már a tervben előre jelzem magamnak (egy sorkiemelővel áthúzom az étkezés betűjelét, pl. a T-t, ha ez épp a tízórai. Ezt már reggel (vagy előző este) dobozolom, a kilövőállásra készítem (ha hűtős, akkor egy papírra felírom, hogy ne felejtsem otthon). Ha közben programváltozás van, két perc alatt összedobom, dobozolok és viszem magammal. A túrára is jött velem az uzsonnám.


Ma (azaz szerdán) egész nap jöttem-mentem, szerveztem, főztem, közben itthonról dolgoztam, telefonok, emailek, tanmenetek... Reggel megvolt az edzés is. Hatkor keltem (megengedtem magamnak, hogy ma ilyen sokáig aludjak 😉). Pár perccel már elmúlt este kilenc, amikor is a gépet már ki kellett volna kapcsolnom... Nem baj, majd gyorsabban mosogatok. 😊 


Holnapra az étkezések dobozolva, a hűtősök reggelig a hűtőben. Kilövőállás kész, csak fogom a motyómat és indulhatok. Holnap (is) nagyon hosszú napom lesz, több helyszín, sok vezetés, munka is, kis család is... De most tényleg megyek, vár még az esti rutin, aztán alvás. Az ébresztő már beállítva 05.00-re.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha