Nem aludtam jol, bar az agy nagyon kenyelmes volt.
Reggel friss pekarut hoztak a boltbol, egyutt reggelztunk. M. egy vagon kajat keszitett nekem az utra, pakolt egy zacsko gyumolcsot, asvanyvizet, kavet, szendvicset, vagy negy csomag napolyit... Mondtam, hogy ezt normal esetben sem tudnam egy nap alatt sem megenni, de azt mondta, akkor megeszem otthon...
C., Oma lanya kifizette a beremet. Ket nap helyett harom napra es megkaptam a teljes ket hetre a SV-ot (TB-t) is. Es egy levelet, amiben megkoszonte a maga es a csalad neveben, hogy jol bantam Omaval es vele voltam a vegeig.
Ma reggel a reggeli utan F. es M. elvitt kocsival Retz-be, megmutattak a varost. Aztan visszajottem Oma hazaba, itt varom a buszt, ami kb 11-re lesz itt ertem. A kulcsot majd a postaladaba dobom.
Drága Mea! Szerintem Te már nem hős vagy, hanem Kiválasztott. Biztosan van valami Benned, amiért ezek az Emberek Téged választottak segítőnek az utolsó útjukra... és ez boldogságos. Szomorú, de egyben boldogságos. Ölellek szeretettel.
VálaszTörlésKedves Mea!
VálaszTörlésKülönös lapokat oszt néha az élet, de tudjuk:benne vannak a pakliban.
Nagy ajándék, h ilyen rendes emberek közt voltál.
Mea, a blogokat nem csak jó szándékú emberek olvassák, ne magadból indulj ki.
Ha megengeded: ne tégy fel a munkaadók házáról fényképet. És ebben a bejegyzésben
is megtalálod azt a mondatot, amit jó lenne kitörölni.
Minden jót kívánok neked: Kati