2015. augusztus 14., péntek

Csütörtök (Mo. 14/11.)

A. volt nyaralni nálam. Mert hogy a nyaralás nem csak azt jelenti, hogy külföldre utazunk. Legalábbis nekem. Kedden A. hazautazott. Este pedig jelentkezett a húgom, kérdezte, melyik nap megyek fel hozzá Budapestre. Én pedig megkérdeztem: "Mi lenne, ha te jönnél?". Így jött. Szerdán. A három órás utazásából öt órás lett: meghibásodott a busz, mentesítő járattal jött tovább. De este tízre itt volt, a "tábori program" pedig azonnal kezdődött: kimentünk a városból egy világításmentes övezetbe hullócsillagot nézni és láttunk is! Mindketten libabőrösek lettünk az élménytől, -stílusosan- csillagos ötössel kezdődött a nyaralás.

Iszonyatosan meleg volt. Éjfélig beszélgettünk.

Tozzi pihenni jött. A két gyerkőce az apukájukkal nyaral Szekszárdon, Tozz már megcsinálta otthon, amit tervezett, ki akart kapcsolódni. Erre pedig tökéletes a hatalmas albérletem, a teljes ellátást nyújtó nővére (azaz én) és Mohács és környéke is. 

Irtó meleg volt már reggel. Sok program szóba jött lehetőségként, de egyértelműen a víz mellett döntöttünk. Így elmentünk Dunaszekcsőre, a Duna-partra. Pár falat nasit vittünk csak (én töpit), vizet, törölközőt. És persze a fotoaparátokat. Mindketten szeretünk fotózni, kattintgattunk hát rendszeresen.



Mivel Tozz Budapesten él, én Mohácson, ráadásul ugye minden hónap felét Ausztriában töltöm, iszonyatosan ritkán találkozunk. Kettesben pedig... ősidők óta nem voltunk már. A parton alig lézengett valaki, de lehettek volna akárhányan: mi csak lubickoltunk, fotóztunk, beszélgettünk, nevettünk, sétáltunk, kagylóztunk, kavicsoztunk.


A helyi Halászcsárdába hívtam meg Tozzt ebédelni. Én halászlevet ettem, nagyon finom volt.

Aztán átmentünk a Timcsi Teázóba, ott finom a kávé. És van árnyékos terasz is. Ott is hatalmasat beszélgettünk.

Majd Mohácson folytatódott a fotózás-beszélgetés-vihorászás, sétáltunk -az árnyékban- a parton.

És persze szelfiztünk, kattintgattunk, pihegtünk.

Amint tudtam, hogy hozzám utazik a húgom, már készítettem is a jeges kávéhoz való "fagyit". Tudtam, hogy nem hagy alább a kánikula, sejtettem, hogy jól fog esni. És Tozz még nem kóstolta. Így amint hazaértünk, indult a mandula. Tozz szerint olyan voltam, ahogy készítettem, mint Stahl Judit, mert hogy kommenteltem az egészet.


A lényeg: egész jól sikerült, 10-ből 10 pontot kaptam rá.




Este M. meghívott az Irish Pubba minket. Ott is jót lazultunk, - nem előre megbeszélve - egymáshoz öltözve. És utána sétáltunk még öt km-t.

R: vajas-sós-paprikás lenmag kenyér, kávé, tea.
E: halászlé.
V: jeges kávé, 1 szelet Tozz süti, töpörtyű.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése