2014. február 1., szombat

97. nap

Edzés: (reggel)



1. Bemelegítés

 2. (7 kör, 50mp munka, 0mp pihenő)
- fekvőtámaszból lábhúzás (jobb láb)
- fekvőtámaszból lábhúzás (bal láb)
- hídtartás (60mp)
- hasprés (törzsfordítással, hajlított lábemeléssel, jobb)
- hasprés (törzsfordítással, hajlított lábemeléssel, bal)

 3. Nyújtás


Reggeli: 2 sz. lenmagpelyhes toast kenyér, 2 sz. sonka, 1 sz. sajt, dobozból, nem volt kedvem szépen elrendezve tányérra tenni. Na jó, meg így spóroltam egy kis mosogatnivalót is ;)


Közben megérkezett K., elhatároztuk, hogy átugrunk anyuékhoz, a költözés projekt egyik része, hogy néhány dobozomat oda visszük, amikben olyan dolgok vannak, amik nem feltétlenül szükségesek azonnal, ott van hely a tároláshoz. Lecuccoltunk a 3. emeletről, dobozonként, le, kocsiba be, majd föl a következő adagért. K. ment többször, a reggelire megevett sütit tutira elégette a lépcsőzéssel. Jó kis ónos esőben utaztunk.

Tízórai: (vezetés közben, a kocsiban) a terv 2 sz. pufi rizs volt, de egyet K-nak adtam, így 1 pufi rizst ettem és tejeskávét ittam hozzá.

Ebéd: a terv spenót volt és tojás, pufi rizs. Mivel anyuéknál ettünk, vittem az előre dobozolt kész spenótot, és anyu tüneményesen mindig készít valamilyen húst, így azt ettem hozzá, olyan 25 dekát biztosan. És rájöttem, hogy ha nem nekem kell állandóan megvennem, feldolgoznom, elkészítenem a husit, akkor sokkal jobban ízlik. Meg is dumáltuk anyuval, hogy legközelebb ott veszem meg a husit és ő megsüti nekem, ha megyek ki. :) Maminti minden farsangi időszakban fánkot süt hétvégente, ma csöröge fánk készült, és meg is kóstoltam: négy pici puhát választottam és házi sárgabarack lekivel jóízűen megettem.
 
 
(A képen csak annyi hús van (csirkemell), amennyit először ettem, aztán még egyszer ennyi lecsusszant.)
 
 
 
Uzsonna: a dobozban vitt túró, 2 pufi rizs.


Hazafelé is jó kis ónos eső esett. Beugrottunk vásárolni, kellett még 1-2 dolog kintre. Mert hogy hétfőn megint utazom Ausztriába.

Vacsora: mozzarella, a héten megmaradt spárgával.



Amikor hazaértünk, megint várt jó néhány üzenet és 2 fotó is: K. és T. is megsütötte ma a karfiol pizzát :)

Megjegyzés: reggel nem sok kedvem volt megcsinálni az edzést. És tegnap este sem volt kedvem bedobozolni mára a kajámat. Viszont az egyetlen módja annak, ha az ember haladni szeretne a céljai felé, hogy nem gondolkodik, hanem cselekszik. Ha nem készítettem volna össze tegnap este a mai kajadagokat, mivel elutaztam, kapkodhattam volna a fejem, hogy mit egyek. És ha nem csinálom meg reggel az edzést, akkor ma az is elmaradt volna. Megéri egy kicsit odafigyelni és nem halogatni!

Heti menüterv itt.
Heti edzésterv itt.

Motiváció

Ne higgy annak, aki azt mondja, nem vagy rá képes!
Ha van egy álmod, ne mondj le róla!
Ha valaki nem tud valamit ,azt szeretné ,ha te sem tudnád.
Ha akarsz valamit, TEGYÉL ÉRTE!
 

Nem tudom, ki hogy van vele: egy-két éve még nem bírtam, ha fotó készül rólam, utáltam látni a zsírt a testemen. Ha fotóztak is, igyekeztem mindenemet úgy behúzni, ahogy csak tudtam és takargatni magam, hogy minél kevesebb látszódjon a nagydarabságomból. Ma pedig kell, hogy lássam a régi önmagam, amikor nyavajgással kezdődik a nap, mert éppen fáradt vagyok vagy nincs kedvem nekiállni az edzésnek. Látnom kell a dagi boszit, emlékeztetnem kell rá magam, hogy hogyan éltem akkor (zaba, nulla mozgás) és emiatt hogyan néztem ki. Látnom kell a különbséget, hogy tudatosítsam magamban: jó, amit csinálok, megéri elkészíteni előre a kaját és dobozolni, megéri megcsinálni az aznapra rendelt szent edzésevangéliumot, hogy soha többé ne legyek bálna és hogy soha többé ne érezzem magam annyira rosszul a bőrömben, mint akkoriban.

Az első kép Olaszországban készült, amikor ott dolgoztam. Meran, 2009. Simán emlékszem, hogy annyira feszült rajtam a nadrág, hogy a buszon ülve is ügyesen kellett pozíciót választanom, nehogy szétrepedjen rajtam. És arra is pontosan emlékszem, amikor ez a kép készült: annyira behúztam a hasamat, hogy már rosszul voltam, a karjaimat pedig már rutinból a combjaim elé tettem, hogy ne látszódhassanak a "kinövéseim".

Arra is emlékszem, amikor a második kép készült. Ez egy teljesen más érzés. :)

Szóval hideg van, fáradt vagyok, semmi huzatom átöltözni, mégis megteszem. Magamért. Irány az edzés!

Motiváció (video)

Van két lábad? Hát használd!